7. nap
- Témaindító Sedar
- Kezdés ideje
DeletedUser23560
Guest
Sok-sok éve, még kezdőként, a B szerver volt a fő világom. Gyermekeim sokszor figyelték a játékomat, kérdeztek, vagy épp együtt nevettünk valami vicces helyzeten.
Akkor is így volt, amikor bő egy hónapnyi eredménytelen építés, csereberélés után végre beadta a játék a még hiányzó Szent Márk részletet. A lányom kiabált és nevetett, a fiam sírva fakadt örömében. /Márknak hívják, talán a nevezetessel való névrokonság indította meg ennyire./ Én is könnyekig meghatódtam.
Talán akkor egyszer éreztem igazi örömöt a játék kapcsán.
Akkor is így volt, amikor bő egy hónapnyi eredménytelen építés, csereberélés után végre beadta a játék a még hiányzó Szent Márk részletet. A lányom kiabált és nevetett, a fiam sírva fakadt örömében. /Márknak hívják, talán a nevezetessel való névrokonság indította meg ennyire./ Én is könnyekig meghatódtam.
Talán akkor egyszer éreztem igazi örömöt a játék kapcsán.
boomee88
Új tag
Sziasztok.
Nekem az egyik szép emlékem az amikor és ahogy megszereztem a Bárka tervrajzot. A legeljén még nincs az embernek nevezetes épülete(kivéve a Delfóit, de azt senki nem építi). Mit csinál? Intenzíven gyüjti a tervrajzokat. Én a Zeusz szobrát akartam kigyüjteni, de nagyon rosszul jöttek a részletek, egyik -másik tervrajz részletből már tizen felül is volt. 2 hetente cserélődnek a szomszédok, kaptam olyan szomszédott akinél lehetősegem volt Bárka tervrajzot szerezni, de azok olyan szépen jöttek, hogy el se akartam hinni. Minden alkalommal olyan részleteket kaptam, amelyik még nem volt meg. 10 részletből ki volt gyüjtve a Bárka. Így történt meg, hogy a Bárka volt az első nevezetes amit sikerült kigyűjteni.
Nekem az egyik szép emlékem az amikor és ahogy megszereztem a Bárka tervrajzot. A legeljén még nincs az embernek nevezetes épülete(kivéve a Delfóit, de azt senki nem építi). Mit csinál? Intenzíven gyüjti a tervrajzokat. Én a Zeusz szobrát akartam kigyüjteni, de nagyon rosszul jöttek a részletek, egyik -másik tervrajz részletből már tizen felül is volt. 2 hetente cserélődnek a szomszédok, kaptam olyan szomszédott akinél lehetősegem volt Bárka tervrajzot szerezni, de azok olyan szépen jöttek, hogy el se akartam hinni. Minden alkalommal olyan részleteket kaptam, amelyik még nem volt meg. 10 részletből ki volt gyüjtve a Bárka. Így történt meg, hogy a Bárka volt az első nevezetes amit sikerült kigyűjteni.
DeletedUser26761
Guest
Az én legkedvesebb emlékem az, hogy miután megismertem a játékot, meghívtam a legjobb barátomat, akinek szintén nagyon tetszik, azóta is játszunk vele. Nem a legnagyobb emlék, de kellemes.
Lioniss
Új tag
Kb.10 éve körülnéztem az interneten milyen kedvemre való stratégiai játékok vannak és rátaláltam az Inno játékaira. Ezek közül a Klánháborúra esett a választásom és 8 évig játszottam is vele éjjel-nappal. Sok időt elvett,alváshiányban szenvedtem már,amikor váltottam és jöttem ide,amit nem bántam meg,hisz azóta is játszom 3 világban.
Alapítottam az "A"-n egy céhet is mindjárt az elején,20 fős volt és szinte mindenki kezdő,együtt tanultunk,egymást segítve építettük a városainkat. Később beolvadtunk egy hasonló adottságú kis céhbe,átadva a vezetést,így már nagyobb létszámmal gyorsabban fejlődött mindenki. Aztán beütött a krach,ahogy illik...
Egyik reggel várt egy levél az alapító vezértől,búcsúzott azzal,hogy megtámadta a súlyos kór,kórházba ment műtétre,semmi jóra nem számít és átadja nekem az egész céhet,vigyem tovább,ő már nem fog játszani,ha mégis akkor jelentkezik.
Eltelt 2 év, semmi hír róla,nem adott korábban elérhetőséget,igy nem tudjuk azóta sem mi történt vele, csak reméljük,hogy rendbe jött, még mindig visszavárjuk,nem akarjuk elhinni,hogy legyőzte a gyilkos kór,hisz kemény harcos volt itt is!
Alapítottam az "A"-n egy céhet is mindjárt az elején,20 fős volt és szinte mindenki kezdő,együtt tanultunk,egymást segítve építettük a városainkat. Később beolvadtunk egy hasonló adottságú kis céhbe,átadva a vezetést,így már nagyobb létszámmal gyorsabban fejlődött mindenki. Aztán beütött a krach,ahogy illik...
Egyik reggel várt egy levél az alapító vezértől,búcsúzott azzal,hogy megtámadta a súlyos kór,kórházba ment műtétre,semmi jóra nem számít és átadja nekem az egész céhet,vigyem tovább,ő már nem fog játszani,ha mégis akkor jelentkezik.
Eltelt 2 év, semmi hír róla,nem adott korábban elérhetőséget,igy nem tudjuk azóta sem mi történt vele, csak reméljük,hogy rendbe jött, még mindig visszavárjuk,nem akarjuk elhinni,hogy legyőzte a gyilkos kór,hisz kemény harcos volt itt is!
DeletedUser26261
Guest
Kedvenc emlékem a játékkal kapcsolatban, hogy engem a kollegám hívott meg, és minden nap tudunk rá közös időt fordítani, egymásnak segíteni.
Ez még tavaly történt, azóta egy céhet vezetünk, és már a sógoromat is meghívtam, akivel szintén tudunk közösen játszani.
Mindig jókat mulatunk, ha valemyilkünk elhibáz valamit, és együtt örülünk, ha sikerül kort lépnie, és nézzük a tűzijátékot
Ez még tavaly történt, azóta egy céhet vezetünk, és már a sógoromat is meghívtam, akivel szintén tudunk közösen játszani.
Mindig jókat mulatunk, ha valemyilkünk elhibáz valamit, és együtt örülünk, ha sikerül kort lépnie, és nézzük a tűzijátékot
DeletedUser24947
Guest
Sziasztok! Legkedvesebb emlékem az volt mire végre a végére értem a techfának a virtuális jövőben. Azelőtt mindig 1-2 fejlesztés választott el attól, hogy végigvigyem mert mindig jött egy újabb korszak vagy éppen a meglévőnek a folytatása.
DeletedUser25376
Guest
Amikor sikerült összehoznom a Cape-et. Nagyon büszke voltam magamra
DeletedUser26560
Guest
A pillanat, amikor a barátommal a belső fórumon a schwarzschild radius-szal kapcsolatban beszélgettünk... Eléggé megmaradt.
Esetleg amikor megy a fejtörés, hogy hogyan lehetne kisakkozni, hogy az az épület még éppen beleférjen a területre.
Tfradd
Esetleg amikor megy a fejtörés, hogy hogyan lehetne kisakkozni, hogy az az épület még éppen beleférjen a területre.
Tfradd
Asani
Tag
Sziasztok!
Talán a legkedvesebb emlékem a játékkal kapcsolatban az, hogy 5 éve mikor a játékhoz csatlakoztam nem gondoltam volna, hogy ott leszek azok között a csapatjátékosok között. akikkel egy nagy céh gyakorló iskolájából felküzdöttük magunkat a vezető helyre. Ahogy azt sem, hogy eközben mennyi mindent tanulunk egymástól, a játékról, az emberekről, a szervezésről, a csapatszellemről és segítőkészségről, vagy legalábbis nekem sok tanulságom volt.
Talán a legkedvesebb emlékem a játékkal kapcsolatban az, hogy 5 éve mikor a játékhoz csatlakoztam nem gondoltam volna, hogy ott leszek azok között a csapatjátékosok között. akikkel egy nagy céh gyakorló iskolájából felküzdöttük magunkat a vezető helyre. Ahogy azt sem, hogy eközben mennyi mindent tanulunk egymástól, a játékról, az emberekről, a szervezésről, a csapatszellemről és segítőkészségről, vagy legalábbis nekem sok tanulságom volt.
DeletedUser26457
Guest
Sziasztok! Nagy vagy kis emlék, talán mikor végigértem a virtuális jövőn (tech.fán).
DeletedUser26529
Guest
A tavaszi eseményen az ezüst liga elérése nagy örömet jelentett !
Ágnes vára
Tag
A 7. napi feladathoz:
Még csak néhány hónapja játszom, de azért már így is vannak kellemes emlékeim.
1. Még az elején történt, hogy észrevettem, hogy a raktárból el-el tünedezik a felhalmozott árumból. Egy darabig csak bosszankodtam, de az már eléggé kiborított, amikor már csak egy szektort kellett megszereznem egy olyan tartománynál, amelyik 100 gyémántot adott ajándékba (ilyen sem volt azóta), és ahhoz gyűjtöttem az árut, az viszont nem hogy több, hanem egyre kevesebb és kevesebb lett. Idegességemben beírtam a Supportnak, hogy csináljanak valamit, de azt válaszolták, hogy biztos én költöttem el, én viszont tudtam (illetve mint utóbb kiderült, csak úgy tudtam), hogy nem költöttem semmit. Ez így ment vagy 2 napig, mire végül Sedar „kezeibe” kerültem, aki tényleg nagyon normálisan elmagyarázta – amit én addig nem tudtam -, hogy az expedíciós tárgyalásoknál amikor bármire tippelek – akár eltalálom, akár nem – az levonódik a raktárból. Persze nem örültem ennek, hiszen erről fogalmam sem volt, de legalább kiderült, hogy mi volt az ok. És tényleg úgy volt, mert az expedíción – mivel még igencsak gyengécske voltam – nem csatáztam, hanem tárgyaltam folyamatosan, míg vártam, hogy összegyűljön az áru a szektorhoz.
Sedar azóta is nagyon segítőkész, bármi bajommal fordulok hozzá, szóval ez a rosszul induló sztori végül is jó emlékké vált.
2. Egyszer a napi feladathoz ezüstöt kellett gyűjteni a fogadómban, ezért a barátlistámnak küldtem egy meghívót egy pohár borocskára, vagy bármi másra, amit a vendég kíván. Sokan eljöttek, és fergeteges „buli” lett belőle: a legjobb magyar borokat szolgáltam fel, volt olívabogyós, tökmaggal megszórt juhtúrós házi pogácsa, kacsasült, a vegáknak kapros juhtúróval töltött cukkini virág sörtészta bundában kisütve, és etióp kávé, amit természetesen a legjobb barrista készített el. A finom enni-, innivalókon túl pedig pörgős beszélgetés alakult ki, volt akiről megtudtam, hogy nyáron lesz az esküvője, más a menü elkészítéséről érdeklődött, volt aki dicsért a jó ötletért stb. Arról az estéről lett 2-3 olyan barátom, akivel azóta is mindenféléről – tehát nem csak a játékról, de a magánszféráról is - beszélgetünk játék közben, szóval nagyon jól sikerült kis este volt.
3. Emellett is van több olyan barátom, akivel sokat beszélgetünk, és hathatósan segítjük is egymást a játékban. Szóval a legkellemesebb élmény – a játék izgalmain túl – hogy találtam néhány barátot (még ha virtuális is), akikkel mindenféléről jól el lehet beszélgetni, és nagyon rendesek. Sőt, jó barátság alakult ki egy szomszéddal is – sajnos egyikünk sem tudja már meghívni barátnak a másikat -, akivel szerencsére már többször is „összeforgatott” a játék.
4. Az egyik szomszéd nevezetesét elég sok ponttal (84 FP) támogattam, így első lettem és már senki nem tudott megelőzni, de még 30 pont kellett a befejezéshez. Vártam, hogy a tulaj majd csak befejezi, de napokig nem történt semmi. Ekkor írtam neki, és kérdeztem, hogy mik a szándékai, mert én már biztos nem fogok többet betenni (sajnos csak ekkor néztem meg, és jöttem rá, hogy ő szinte soha nem tesz pontot a saját nevezeteseibe). Erre jó egy nap múlva kaptam egy udvariasan megfogalmazott, de lényegében cinikus választ, aminek az volt a lényege, hogy neki semmi szándéka nincs a nevezetesével, köszöni a sok pontot és sajnálja, hogy többet tettem bele, mint amit nekem megért. … És ennyi volt a válasz. Vártam egy napot – hadd főjön ő is a levében -, majd nagyon udvariasan elmagyaráztam neki, hogy szerintem a játék arról szól, hogy a tulajnak is, meg a támogatónak is jó legyen, és 84 pont azért nem rossz. De viszont nem olyan sok, hogy engem igazán izgasson, úgyhogy szerintem neki fog jobban fájni, mint nekem, ha nem fejezi be a nevezetesét, de tőlem azt csinál, amit akar. … Fél óra múlva megtört, és befejezte a nevezetest.
Szóval ez nem volt annyira jó élmény, viszont határozott megelégedéssel töltött el, hogy az idegek párharcát megnyertem.
Na, most hirtelen más nem jut eszembe, de remélem, hogy ezzel a 4 kis sztorival megfelelek a feladatnak.
Üdvözlettel: Ágnes vára
Még csak néhány hónapja játszom, de azért már így is vannak kellemes emlékeim.
1. Még az elején történt, hogy észrevettem, hogy a raktárból el-el tünedezik a felhalmozott árumból. Egy darabig csak bosszankodtam, de az már eléggé kiborított, amikor már csak egy szektort kellett megszereznem egy olyan tartománynál, amelyik 100 gyémántot adott ajándékba (ilyen sem volt azóta
), és ahhoz gyűjtöttem az árut, az viszont nem hogy több, hanem egyre kevesebb és kevesebb lett. Idegességemben beírtam a Supportnak, hogy csináljanak valamit, de azt válaszolták, hogy biztos én költöttem el, én viszont tudtam (illetve mint utóbb kiderült, csak úgy tudtam), hogy nem költöttem semmit. Ez így ment vagy 2 napig, mire végül Sedar „kezeibe” kerültem, aki tényleg nagyon normálisan elmagyarázta – amit én addig nem tudtam -, hogy az expedíciós tárgyalásoknál amikor bármire tippelek – akár eltalálom, akár nem – az levonódik a raktárból. Persze nem örültem ennek, hiszen erről fogalmam sem volt, de legalább kiderült, hogy mi volt az ok. És tényleg úgy volt, mert az expedíción – mivel még igencsak gyengécske voltam – nem csatáztam, hanem tárgyaltam folyamatosan, míg vártam, hogy összegyűljön az áru a szektorhoz.Sedar azóta is nagyon segítőkész, bármi bajommal fordulok hozzá, szóval ez a rosszul induló sztori végül is jó emlékké vált.
2. Egyszer a napi feladathoz ezüstöt kellett gyűjteni a fogadómban, ezért a barátlistámnak küldtem egy meghívót egy pohár borocskára, vagy bármi másra, amit a vendég kíván. Sokan eljöttek, és fergeteges „buli” lett belőle: a legjobb magyar borokat szolgáltam fel, volt olívabogyós, tökmaggal megszórt juhtúrós házi pogácsa, kacsasült, a vegáknak kapros juhtúróval töltött cukkini virág sörtészta bundában kisütve, és etióp kávé, amit természetesen a legjobb barrista készített el. A finom enni-, innivalókon túl pedig pörgős beszélgetés alakult ki, volt akiről megtudtam, hogy nyáron lesz az esküvője, más a menü elkészítéséről érdeklődött, volt aki dicsért a jó ötletért stb. Arról az estéről lett 2-3 olyan barátom, akivel azóta is mindenféléről – tehát nem csak a játékról, de a magánszféráról is - beszélgetünk játék közben, szóval nagyon jól sikerült kis este volt.
3. Emellett is van több olyan barátom, akivel sokat beszélgetünk, és hathatósan segítjük is egymást a játékban. Szóval a legkellemesebb élmény – a játék izgalmain túl – hogy találtam néhány barátot (még ha virtuális is), akikkel mindenféléről jól el lehet beszélgetni, és nagyon rendesek. Sőt, jó barátság alakult ki egy szomszéddal is – sajnos egyikünk sem tudja már meghívni barátnak a másikat -, akivel szerencsére már többször is „összeforgatott” a játék.
4. Az egyik szomszéd nevezetesét elég sok ponttal (84 FP) támogattam, így első lettem és már senki nem tudott megelőzni, de még 30 pont kellett a befejezéshez. Vártam, hogy a tulaj majd csak befejezi, de napokig nem történt semmi. Ekkor írtam neki, és kérdeztem, hogy mik a szándékai, mert én már biztos nem fogok többet betenni (sajnos csak ekkor néztem meg, és jöttem rá, hogy ő szinte soha nem tesz pontot a saját nevezeteseibe). Erre jó egy nap múlva kaptam egy udvariasan megfogalmazott, de lényegében cinikus választ, aminek az volt a lényege, hogy neki semmi szándéka nincs a nevezetesével, köszöni a sok pontot és sajnálja, hogy többet tettem bele, mint amit nekem megért. … És ennyi volt a válasz. Vártam egy napot – hadd főjön ő is a levében -, majd nagyon udvariasan elmagyaráztam neki, hogy szerintem a játék arról szól, hogy a tulajnak is, meg a támogatónak is jó legyen, és 84 pont azért nem rossz. De viszont nem olyan sok, hogy engem igazán izgasson, úgyhogy szerintem neki fog jobban fájni, mint nekem, ha nem fejezi be a nevezetesét, de tőlem azt csinál, amit akar. … Fél óra múlva megtört, és befejezte a nevezetest.
Szóval ez nem volt annyira jó élmény, viszont határozott megelégedéssel töltött el, hogy az idegek párharcát megnyertem.
Na, most hirtelen más nem jut eszembe, de remélem, hogy ezzel a 4 kis sztorival megfelelek a feladatnak.
Üdvözlettel: Ágnes vára
DeletedUser26711
Guest
Emlékszem mikor anno elkezdtem játszani a Forge of Empires-el, elvarázsolt magával ragadott az egész játék, majd amikor sorra jöttek a küldetések, a jobbnál jobb események, és már csak a napok teltek és a mindennapi ritmussá vált a játék. Emlékszem mikor vér és verilyték árán lekerüt az első Nevezetes épület... majd követte másik 3, onnantól hamar mentek a dolgok, sok céhben megfordultam de a Bajtárs gyűtúje céh olyan kedves emlékeket és szerető csapatot adott mint más céh nem, azóta eltelt már jó sok év mióta elkezdtem, több nyári kaszinón, vagy időszakos küldetésen, eseményen túlvagyok, és mind csak hozzátett városom növeléséhez. E játék sokat jelent nekem, és rengeteg emlék, időtöltés és sok szép pillanat fűz hozzá, egy regény kevés lenne hogy leírjam azt a sok jó ami történt, de mégis ezek amik felejthetettlen pillanatot okoztak eddig a játékom folyamán.
Grimm1812
Emlékszem mikor vér és verilyték árán lekerüt az első Nevezetes épület... majd követte másik 3, onnantól hamar mentek a dolgok, sok céhben megfordultam de a Bajtárs gyűtúje céh olyan kedves emlékeket és szerető csapatot adott mint más céh nem, azóta eltelt már jó sok év mióta elkezdtem, több nyári kaszinón, vagy időszakos küldetésen, eseményen túlvagyok, és mind csak hozzátett városom növeléséhez. E játék sokat jelent nekem, és rengeteg emlék, időtöltés és sok szép pillanat fűz hozzá, egy regény kevés lenne hogy leírjam azt a sok jó ami történt, de mégis ezek amik felejthetettlen pillanatot okoztak eddig a játékom folyamán.Grimm1812
DeletedUser26540
Guest
1éve és 28napja 1napot sem hagytam ki a játékból.
Közben az életem teljesen megváltozott, de itt mindig ki tudok kapcsolni, ha csak 5percem van egésznap, akkoris!
Közben az életem teljesen megváltozott, de itt mindig ki tudok kapcsolni, ha csak 5percem van egésznap, akkoris!
Szmeta
Új tag
Sziasztok! Már nem is tudom pontosan mikor kezdtem el játszani talán 3-4 éve. Dinegu-n kezdtem és egy céhbe kerültem egy rendkívül korrekt és rendes sráccal akivel nagyjából még egyidősek is vagyunk. Pár év ide vagy oda nem számít Napi szinten beszélünk azóta is a játékban folyamatos fp cserében vagyunk és segítjük egymást ahogy csak tudjuk. Mindketten pénz nélkül játszunk így a gyémánt szerzés egy kihívás.Tehát roppant örülnék neki ha most nyernék is végre,bár sok esélyt nem látok rá. Tetszenek az eventek a játékok. Nem tervezem az abbahagyást Szép napot nektek! Üdv,Szmeta
Napi szinten beszélünk azóta is a játékban folyamatos fp cserében vagyunk és segítjük egymást ahogy csak tudjuk. Mindketten pénz nélkül játszunk így a gyémánt szerzés egy kihívás.Tehát roppant örülnék neki ha most nyernék is végre,bár sok esélyt nem látok rá. Tetszenek az eventek a játékok. Nem tervezem az abbahagyást Szép napot nektek! Üdv,SzmetaDeletedUser26575
Guest
Talán a kezdet mindig maradandó élmény. Én csak tavaly óta játszom. Karácsony és szilveszter között kapott el az érzés; unatkozom, kéne valami ami lefoglal kis időre... De mi?...
És ekkor a tv ben pont a Forge of Empires reklámot nyomattátok és akkor letöltés, telepítés, regisztráció és azóta töretlenül játszom minden nap. Mindjárt az ipari korba lépek, már csak egy kis gyémánt kéne a terjeszkedéshez
Köszi
Krisztián
És ekkor a tv ben pont a Forge of Empires reklámot nyomattátok és akkor letöltés, telepítés, regisztráció és azóta töretlenül játszom minden nap. Mindjárt az ipari korba lépek, már csak egy kis gyémánt kéne a terjeszkedéshez
Köszi
Krisztián
DeletedUser26283
Guest
Mivel sokat GVG-zek, nagyon jó közösségi élmények azok a pillanatok amikor egy riasztásra másodpercek alatt összeverődik 5-6 céhtárs és sikerül egy egy ostromot megfognunk! Sok volt ilyen akár éjjel is ezek talán a leg kedvesebb emlékek utána kibeszélni mi hogy történt
DeletedUser26458
Guest
A kedvencem az első nevezetes épület 10-es szint feletti tovább fejleszthetőségének elérése volt.
DeletedUser26397
Guest
Sziasztok!
Legkedvesebb emlékem, amikor felvételt nyertem a jelenlegi céhembe! Nagyon sok segítséget kaptam a csapattól, így ma már én is tudok segíteni másoknak
Legkedvesebb emlékem, amikor felvételt nyertem a jelenlegi céhembe! Nagyon sok segítséget kaptam a csapattól, így ma már én is tudok segíteni másoknak